Üdv a Gimiben, Barom
1.Fejezet
- Guren-sama, a gimnázium ma kezdődik. Elsőéves lesz. Készen áll?
- ...
- Ho-Ho-Hogy őszinte legyek... Elég ideges vagyok. Úgy értem, elvileg én vagyok a testőre szóval tudom elég bután hangzik. De... De... nem tehetek róla. A követői vagyunk uram, azért élünk, hogy szolgáljuk az Ichinose klánt...Kísérni fogjuk önt a First Shibuya Gimnáziumban. Kicsit nehéz nem kiborulnom.
A lány még beszélt, de Ichinose Guren nem figyelt rá. Az eget bámulta.
Cseresznyevirág szirmok táncoltak a levegőben.
Tavasz volt.
Az iskolai év első napja.
Guren egy magas, merev gallérú egyenruhát viselt. Zsebredugott kézzel sétált a fák alatt. Az út végén állt a First Shibuya Gimnázium.
Gurennek fekete haja volt, benne egy kis hullámmal. A tekintete egy kicsit közönyös volt. Azok a szemek most a mellette álló lány irányába néztek. Még mindig fecsegett.
A lány 15 éves volt- pont mint Guren- és kb. 160 cm magas. Matrózegyenruhát viselt és búza színű haja volt. Eltekintve a kínos dadogásától, nagyon szép arca volt.
A neve Hanayori Sayuri volt.
Sayuri idegesen a mellkasára tette a kezét. Ahogy beszélt egyre idegesebb lett.
- Szóval... izé... tudom, hogy tapasztalatlan vagyok, de megígérem, hogy mindent beleadok, hogy jó testőröd legyek amég ön itt van Guren-sama. Ha van valami amire szüksége van, akármi-
- Sayuri?- vágott közbe Guren.
- I-Igenis... Guren-sama!
- A dadogásod már kezd idegesíteni.
- Ahh!! Emelte arcához a kezeit az idegességtől.
- B-B-Bocsásson meg Guren-sama!
Letörten, hangosan szipogva hátra csoszogott és odahajolt a lányhoz aki szintén követte Gurent.
-Shi-Shigure... Guren-sama mérges rám, azt mondta idegesítem.
A másik lány Yukimi Shigure volt.
Ezt hallva Shigure Sayurira nézett. Shigure nem volt több mint 150 cm. Sayurival ellentétben higgadt, kifejezéstelen arca volt.
Ő is 15 éves volt. Évek óta az Ichinose klán képezte Guren testőrének.
- Ez azért van mert tényleg idegesítő voltál.-mondta rezzenéstelen arccal.
- Mi?!
- Ha nem nyugszol le, az rossz fényt vet majd az Ichinose klánra, de nem csak a klánra. Emlékezz, hogy Guren-sama a következő a sorban, hogy a klán feje legyen. Szedd össze magad mielőtt még rossz színben tűntetnéd fel.
- Ne már Shigure! Ne dolgozzatok össze ellenem!
Sayuri egymagában is elég hangos volt, hát még ketten együtt.
- Ahhhh...
Sóhajtotta Guren aztán újra előre fordult.
A cseresznyevirágos út felé.
A diákok felé akik lármásan nevetgéltek és beszélgettek egymással.
- Nem hibáztatom Sayurit- gondolta Guren.- Egy ilyen úton nem ő lenne az egyetlen aki kiborulna.
Első ránézésre olyan volt mint egy átlagos gimnázium. Viszont...
Az igazság az, hogy nem egy közönséges iskola felé haladtak.
Ez egy bolond és átkozott hely volt ahol démonok és fekete mágia uralkodott.
Ez a hely pedig First Shibuya Gimnázium volt
Egy vallási szekta általi különös iskola volt Japánban. A szervezet neve a Birodalmi Démonok Rendje (Mikado no Oni) volt. Az iskola a varázslásban jártas diákok számára specializálódott.
Természetesen ebből semmi nem volt a köztudatban. Látszólag First Shibuya Gimnázium minden tekintetben egy közönséges iskolának tűnt. Az igazság az, hogy közel az összes diák egy olyan klánba tartozott ami hitt a tanításaiban.
Viszont, az, hogy csak egyszerűen a rend tagja legyél nem elég. Ez az iskola az eliteké volt. Csak a Japánszerte levő hívekből a legjobb és legtehetségesebb diákok kerülhettek be.
Ez volt az iskola sötét titka. Más szóval...
- ... itt akárki lehet fenyegetés.
Guren a diákokat figyelte. Mindegyikük izgatottnak tűnt az iskolakezdés miatt. Shigure Guren mellé lépett. Szemeivel átfutotta a tömeget és leereszkedően felvihogott egyet.
- Kétlem, hogy akárkinek ezekből a picurka Birodalmi Démon kölykökből lenne annyi ereje a testében mint önnek egyetlen kisujjában, Guren-sama.
-I-Igaz! Azoka Hiiragik azt hiszik olyan rendkívüliek. Meg kellene mutatnunk, hogy mire képes a következő feje az Ichinose klánnak. Miért nem tanítja móresre őket Guren-sama
A Hiiragi klán volt a Birodalmi Démon Rend vezetője. Mióta 1200 éve megalapították, azóta ők uralkodnak a rend felett.
Az Ichinose klán 500 éve kivált a Hiiragiktól, ezzel megalapítva a Birodalmi Démon Rendet (Mikado no Tsuki). A kapcsolat a két klán között mindig is feszült volt.
Azonban az Ichinose klán messze eltörpül a Hiiragi klán mellett, mint méretében, mint erejében. Következésképpen az Ichinose klán nem mert szembeszállni a Hiiragikkal. Legalábbis nem nyíltan.
- Az egyetlen oka annak, hogy miért jöhettünk ebbe az iskolába az az, hogy a hatáskörükben tudhassák a klánunk következő fejét, amúgy a hátuk közepére sem kívánnak minket- mondta Shigure.
Shigure tiszteletteljes szolgálója volt az Ichinoséknek.
- Ez mutatja milyen gyengék valójában- folytatta- az idejük fogyóban van és ezt ők is jól tudják.
- Így igaz!- mondta Sayuri. Pontosan ugyanerre gondoltam! Ne aggódjon Guren-sama. Lefogadom, hogy innen akárkivel fel tudnánk mosni a padlót!
- Nem én vagyok az aki aggódik. - mondta Guren Sayurihoz fordulva. - Te vagy az aki folyton ideges.
- Ahh!
- Ami téged illet Shigure... nézett le lányra.
- Igen uram?
- Az előbb "picurka kölyköknek" nevezted a Hiiragikat, nem?
Oh... Bocsásson meg Guren-sama. Kicsúszott a számon. Néha annyira felbosszantanak, hogy túlzásba estem.
- Nem a modorodról beszéltem.
- Akkor miről?- döntötte meg fejét Shigure.
- Ha már külsőleg ítélünk... nekem itt egyedül te tűnsz "picurkának".
- Ah!
Rászorított alsóbb ajkára és az amúgy kifejezésmentes arca mintha egy árnyalattal vörösebb lett volna.
- Csak azért mondja ezt mert tudja, hogy zavar a magasságom.
- Ha ha. Csak azt mondom, hogy ti ketten alábecsülitek a Hiiragi klánt. Még egyszer mondom, ne legyetek meggondolatlanok. Egy pillanatra se. Végig résen kell lennünk. Hármunkat kivéve, ebben az iskolában senki sem hűséges a Birodalmi Holdhoz. Mindegyikük ellenség. Minden egyes diák.
Amit Guren mondott igaz. Ellenséges területen voltak. Az összes többi diáknak meg volt az erős támogatása a Hiiragiktól
Ez volt az első napjuk egy teljesen ellenség irányította iskolában.
Shigure és Sayuri feszültebbé váltak.
Talán végül észrevették hány szempár figyelte őket.Vagy hogy mennyi diák suttogott róluk a hátuk mögött.
- Mit csinálnak ezek itt...
- Nézd a címert az egyenruháikon. Az nem a Birodalmi Démonoké...
- Ezek azok a léhűtő Ichinosék. Emlékszel? Csak jótékonyságiból vették fel őket ide...
A suttogás futótűzként terjedt a diákok között.
Guren óvatosan felemelte a fejét.
Szinte érezte a rá szegeződő tekinteteket. Legalább száz szempár, tele leplezetlen gúnnyal és megvetéssel.
- Mind rajtunk nevetnek.- mondta Shigure.
- Lépj túl rajta.- mondta Guren.- Ne foglalkozz vele.
- De...
- Mondom ne foglalkozz vele. Amég itt vagyunk nem mutatjuk meg milyen erősek is vagyunk valójában. Nincs értelme a gyerekes viselkedésnek. Nem akarjuk megütni a bokánkat.
Guren a két követője felé fordult, felhúzta a szemöldökét és bizalmasan rájuk mosolygott.
Egyik lány sem tűnt túl boldognak az ötlettől, de Guren terve végig ez volt .
Titokban akarták tartani az erejüket amég abba az iskolába jártak.
Különösen a varázs technikákat amiket az Ichinose klán fejlesztett ki titokban és csak ők tudták használni. Guren nem akarta, hogy a Hiiragik bepillantsanak azokba.
- ...
PAFFTS
Valami hirtelen fejbe találta Gurent.
Egy műanyag kólás üveg volt. Valaki a fejéhez vágta. A teteje nyitva volt. Guren megfordult. A feje és a vállai a ragacsos kólában áztak.
- Guren-sama!- kiáltotta Sayuri.
- Te kígyó,- sziszegte Shigure és támadásra kész pózba állt.
Gure a lány vállára tette a kezét.
- Hagyd ezt rám.- mondta. Nem látta a lány arcát.
Helyette a kezét a saját fejéhez emelte, félénken mosolyogva úgy, hogy az összes diák láthassa.
- Áú~, basszus. Srácok, ez fájt.
A többi diák harsogó röhögésben tört ki. Mind a Hiiragi klán szövetségese volt.
- Most biztsos csak szivatsz!
- Hallod mekkora nyápic! Szerinted bőgni is fog?
- Mégis mire számítottál egy Ichinosetől?
Guren nem tudta ki dobta az üveget. Mondjuk nem is igazán érdekelte. Végül is, mind az ellenségei voltak. Minden egyes diák.
Ezúttal hagyta őket gúnyolódni és röhögni.
- Sayuri? Shigure? - hívta maga mellé a két követőjét.
-Igen?
-Tessék uram?
A hangjuk megingott. Ez nem volt fair. Azért voltak ott, hogy megvédjék Gurent. Ehelyett ő vált nevetség tárgyává.Nehéz volt nem elszomorodniuk.
Guren önmagát hibáztatta a lányok szomorúsága miatt. Ha erősebb lett volna, nem kellett volna így érezniük.
Ha Guren elég erő birtokában lett voln, hogy egyetlen ütéssel szétzúzza a Hiiragi klánt- ha az Ichinose klánnak elég ereje lett volna szembeszállni a Hiiragikkal- akkor nem kellett volna kitenniük magukat ennek az egésznek.
Újból Sayuri és Shigure felé fordult.
- Sajnálom. Tudom, nehéz lesz. De csak 3 évig. Kitartotok addig mellettem?
A lányok majdnem elsírták magukat. Ne adjátok meg nekik amit akarnak - gondolta Guren. Szerencsére mindketten felemelték a fejüket és büszkén Gurenhez léptek.
- Pe-Pe-Persze, Guren-sama. Csak azért élek, hogy szolgáljam-
Guren megpöckölte a lány homlokát.
- Ne ess túlzásokba.- mondta.
- D-D-De...
- ... ez igaz, azért élünk, hogy szolgáljunk. Ez nem fair- csatlakozott be Shigure is.- Ha használhatná a mágiáját megmutathatná nekik, uram. Mindenki szerint ön a tehetség aki ezer évente születik meg.
- Ezer évente, mi? Ki szerint?
- Az...az apám szerint.
- Samidare?
- Igen uram. Az összes többi klánvezető szerint is a Birodalmi Holdban. Azt mondják ön kapta azt a képességet amely ezerévente csak egyszer jön elő és azt, hogy az életük árán is megvédik magát-
Guren félbeszakította.
- Nem is tudtam, hogy így gondolnak rám.
- Pedig igen, uram.
- Ha legközelebb látod azokat az öreg szivarokat,
- Uram?
- Kérdezd már meg tőlük, hogy hogy lehetnék én az évezred legerősebbje, ha az Ichinose klán csak 500 éve létezik? Azok a szenilis öregek valószínűleg elfelejtették
hogyan kell számolni.
- Haha, lehet benne valami.- mondta Shigure. Egy kisebb mosoly jelent meg az arcán.
- Ha nem tévedek Shigure, az előbb mintha mosolyogtál volna.- nevetett Sayuri
Legalább mindkét lány lenyugodott egy kicsit. Guren mielőtt megfordult, egy utolsó komoly pillantást vetett rájuk. A legtöbb diák már elment. Az iskola már majdnem
elkezdődött.
Biztos rájöttek, hogy épp elég időt vesztegettek arra a nyápic Ichinosére.
Az egyetlenek akik ott maradtak az Guren - a rádobott kólától ázva - és a két követője voltak.
- Na lépjünk.- mondta.
- Guren- sama...- mondta Shigure.
-Hm?
- Mi vagyunk a testőrei. Nekünk kellene megvédenünk magát. De végül önnek kellett megvédenie minket. Sajnálom...
- Ne hülyéskedj. A vezető kötelessége, hogy megvédje a követőit.
- U-Uram!- mondta, majd elhallgatott.
Aztán Sayuri félbeszakította a pilannatot.
- Hé Shigure? Shigure? Tiszta vörös az arcod! Miért?
- Mi-mit beszélsz?!
- Aú! Aú! Shigure ne ütögess már!
Ez egy hosszú év lesz- gondolta Guren és megindult az iskola felé egy grimasszal az arcán
Az iskola már látható volt. Gyakorlatilag már az iskola területén voltak ahova közönséges emberek nem mehettek be.
Az út az iskola kapujánál végződött. Már valaki más is volt ott. Egy Gurennel
egyidős fiú lehetett.
Ritka, hófehér haja volt és ugyan azt az egyenruhát viselte, mint a többi
diák.
A szája sarkában egy vékony mosoly jelent meg. Semmi kétség, Gurent várta.
A fiú felemelte a kezét.
A jobb kezét.
Egy cetli volt az ujjhegyei közt. Guren azonnal felismerte. Egy fuda volt - egy papírtalizmán rajta egy ráírt varázsigével. A varázslat a Hiiragi mágia volt. A fuda hirtelen kigyulladt és eltűnt.
Egy szikrányi villám jelent meg a helyén.
Hihetetlenül gyors volt. Akárki is volt az a fiú, kétségtelenül értette a dolgát. Meglehet, hogy magának, a Hiiragi klánnak is a tagja volt.
- ... Ki tudom kerülni...
Azonnal felmérte a támadást.
- ...Sőt, még visszatámadni is tudok.
Guren agyán átszáguldottak az adatok. Arról, hogy merre mozogjon. Arról, hogy milyen pozícióba álljon. Mikor az összes tényezó a helyére állt...
... Guren cselekedett.
Rögtön azután, a tekintetét jobbra fordította, el a villámtól. Úgy tett, mintha nem is látta volna jönni a mágiát, teljesen a két követője felé fordult.
A villám belecsapott a hátába.
Guren egy kis hangot hallott, olyat mint mikor rálépnek egy ágra. Aztán az egész teste a levegőben végezte.
- Nggh!
Egy pillanatra minden elsötétült.
Mikor Guren látása ismét kitisztult, ráeszmélt, hogy a földön hever. Eltartott pár pillanatig mire újra mozogni tudott.
Sayuri és Shigure valamit kiáltottak. A hangjuk olyan messzetűnőnek hangzott. Guren kinyitotta a szemeit és szédülten bámult rájuk. Mind a két lánynak könnybe lábadt a szeme.
Ez azért veszélyes volt.
Veszélyes is volt. Nem azért mert eltalálták, hanem azért mert majdnem gondolkodás nélkül kikerülte a varázslatot. Guren majdnem felfedte a valódi erejét a másik fiúnak.
De elég jól kezelte a helyzetet? Vajon elhitette a támadójával, hogy túl lassú és gyenge ahhoz, hogy reagáljon?
- ...
Ami még fontosabb - gondolta Guren -ha ez igazi harc lett volna, képes lettem volna legyőzni őt?
Eközben Sayuri az ölében fektette Gurent.
- Guren-sama! Guren-sama!- szólongatta könnyei között.
- Sayuri? A melled az arcomon van...- mondta Guren.
- Aagh!
Eközben Shigure a kaput pásztázta. Védelmezően Guren elé állt.
- Bocsásson meg uram. Gyorsabbnak kellett volna lennem.
- Nem a te hibád.- mondta Guren. Direkt hagytam magam eltalálni.
- Micsoda?!
- Tudod honnan jött a támadás? Azonnal tudtál reagálni? Így úgy néz ki mintha erősebb lennél mint én. Ettől támadt egy ötletm. Szeretném ha úgy tennétek mintha egy használhatatlan nyápic lennék és szükségem lenne rátok, hogy megvédjetek.
- De...
Guren felült. Óvatosan fogta közben a fejét.
- Basszus, mi a fene történt?
Egy pillanatra Shigure összezavarodott, majd mereven a kapu felé
mutatott.
- Egy támadás, Guren-sama. Abból az irányból.- mondta.
Úgy hangzott mintha olvasta volna.
Addig nem fordult a kapu felé még Shigure oda nem mutatott.
A fiú még mindig ott állt. Egyenesn Gurent bámulta, ugyanazzal a vigyorral az arcán.
- Basszus...- suttogta Guren. Nem hinném, hogy bevette.
Mindenesetre, a fiú csak vállat vont és megfordult. Guren nézte ahogy elsétál az iskola
felé.
- Jobb ha mi is megyünk.- mondta
- De megsebesült...- mondta Sayuri.
- Ha?- Guren megérintette a homlokát. Vérzett egy kicsit. Kipróbálásként lenyalta a
kezéről a vért.
- Ha. Kóla íze van. Hozzon valaki egy váltásruhát.
- Máris jövök.- mondta Shigure.
- És derítsd ki, ki támadott meg.- tette hozzá Guren. - Tudni akarom ki ő. Erősnek tűnik. Vigyáznunk kell vele.
- Igenis, uram!
Shigure bólintott és elindult az iskolával ellentétes irányba.
- Rendben, akkor menjünk, kezdjük az órát.- mondta Guren.
Sayuri még mindig félénken nézett rá.
- S-S-Sajnálom, uram. Nem voltam valami nagy segítség.
- Azzal bőven eleget segítesz, hogy itt vagy.
- ...
- Emlékezz, ellenséges terülten vagyunk. Nem hoztalak volna el, ha nem bíznék benned mint szövetséges. Szóval ne vágj ilyen arcot, oké?
Sayuri zavarba jött.
- Ö-Öh... A-A-Az életem az öné Guren-sama.
- Ahh, mondtam már, hogy ne ess túlzásokba.
- Augh!
Guren Sayuri aggodalmaskodásán nevetett. Elindultak az iskola felé.
- Rendben, induljunk, van egy olyan érzésem, hogy ez egy érdekes
tanév lesz.
És így, Ichinose Guren, 15 évesen, megkezdte első napját, mint ígéretes közép iskolás diák.
A neve Hanayori Sayuri volt.
Sayuri idegesen a mellkasára tette a kezét. Ahogy beszélt egyre idegesebb lett.
- Szóval... izé... tudom, hogy tapasztalatlan vagyok, de megígérem, hogy mindent beleadok, hogy jó testőröd legyek amég ön itt van Guren-sama. Ha van valami amire szüksége van, akármi-
- Sayuri?- vágott közbe Guren.
- I-Igenis... Guren-sama!
- A dadogásod már kezd idegesíteni.
- Ahh!! Emelte arcához a kezeit az idegességtől.
- B-B-Bocsásson meg Guren-sama!
Letörten, hangosan szipogva hátra csoszogott és odahajolt a lányhoz aki szintén követte Gurent.
-Shi-Shigure... Guren-sama mérges rám, azt mondta idegesítem.
A másik lány Yukimi Shigure volt.
Ezt hallva Shigure Sayurira nézett. Shigure nem volt több mint 150 cm. Sayurival ellentétben higgadt, kifejezéstelen arca volt.
Ő is 15 éves volt. Évek óta az Ichinose klán képezte Guren testőrének.
- Ez azért van mert tényleg idegesítő voltál.-mondta rezzenéstelen arccal.
- Mi?!
- Ha nem nyugszol le, az rossz fényt vet majd az Ichinose klánra, de nem csak a klánra. Emlékezz, hogy Guren-sama a következő a sorban, hogy a klán feje legyen. Szedd össze magad mielőtt még rossz színben tűntetnéd fel.
- Ne már Shigure! Ne dolgozzatok össze ellenem!
Sayuri egymagában is elég hangos volt, hát még ketten együtt.
- Ahhhh...
Sóhajtotta Guren aztán újra előre fordult.
A cseresznyevirágos út felé.
A diákok felé akik lármásan nevetgéltek és beszélgettek egymással.
- Nem hibáztatom Sayurit- gondolta Guren.- Egy ilyen úton nem ő lenne az egyetlen aki kiborulna.
Első ránézésre olyan volt mint egy átlagos gimnázium. Viszont...
Az igazság az, hogy nem egy közönséges iskola felé haladtak.
Ez egy bolond és átkozott hely volt ahol démonok és fekete mágia uralkodott.
Ez a hely pedig First Shibuya Gimnázium volt
Egy vallási szekta általi különös iskola volt Japánban. A szervezet neve a Birodalmi Démonok Rendje (Mikado no Oni) volt. Az iskola a varázslásban jártas diákok számára specializálódott.
Természetesen ebből semmi nem volt a köztudatban. Látszólag First Shibuya Gimnázium minden tekintetben egy közönséges iskolának tűnt. Az igazság az, hogy közel az összes diák egy olyan klánba tartozott ami hitt a tanításaiban.
Viszont, az, hogy csak egyszerűen a rend tagja legyél nem elég. Ez az iskola az eliteké volt. Csak a Japánszerte levő hívekből a legjobb és legtehetségesebb diákok kerülhettek be.
Ez volt az iskola sötét titka. Más szóval...
- ... itt akárki lehet fenyegetés.
Guren a diákokat figyelte. Mindegyikük izgatottnak tűnt az iskolakezdés miatt. Shigure Guren mellé lépett. Szemeivel átfutotta a tömeget és leereszkedően felvihogott egyet.- Kétlem, hogy akárkinek ezekből a picurka Birodalmi Démon kölykökből lenne annyi ereje a testében mint önnek egyetlen kisujjában, Guren-sama.
-I-Igaz! Azoka Hiiragik azt hiszik olyan rendkívüliek. Meg kellene mutatnunk, hogy mire képes a következő feje az Ichinose klánnak. Miért nem tanítja móresre őket Guren-sama
A Hiiragi klán volt a Birodalmi Démon Rend vezetője. Mióta 1200 éve megalapították, azóta ők uralkodnak a rend felett.
Az Ichinose klán 500 éve kivált a Hiiragiktól, ezzel megalapítva a Birodalmi Démon Rendet (Mikado no Tsuki). A kapcsolat a két klán között mindig is feszült volt.
Azonban az Ichinose klán messze eltörpül a Hiiragi klán mellett, mint méretében, mint erejében. Következésképpen az Ichinose klán nem mert szembeszállni a Hiiragikkal. Legalábbis nem nyíltan.
- Az egyetlen oka annak, hogy miért jöhettünk ebbe az iskolába az az, hogy a hatáskörükben tudhassák a klánunk következő fejét, amúgy a hátuk közepére sem kívánnak minket- mondta Shigure.
Shigure tiszteletteljes szolgálója volt az Ichinoséknek.
- Ez mutatja milyen gyengék valójában- folytatta- az idejük fogyóban van és ezt ők is jól tudják.
- Így igaz!- mondta Sayuri. Pontosan ugyanerre gondoltam! Ne aggódjon Guren-sama. Lefogadom, hogy innen akárkivel fel tudnánk mosni a padlót!
- Nem én vagyok az aki aggódik. - mondta Guren Sayurihoz fordulva. - Te vagy az aki folyton ideges.
- Ahh!
- Ami téged illet Shigure... nézett le lányra.
- Igen uram?
- Az előbb "picurka kölyköknek" nevezted a Hiiragikat, nem?
Oh... Bocsásson meg Guren-sama. Kicsúszott a számon. Néha annyira felbosszantanak, hogy túlzásba estem.
- Nem a modorodról beszéltem.
- Akkor miről?- döntötte meg fejét Shigure.
- Ha már külsőleg ítélünk... nekem itt egyedül te tűnsz "picurkának".
- Ah!
Rászorított alsóbb ajkára és az amúgy kifejezésmentes arca mintha egy árnyalattal vörösebb lett volna.
- Csak azért mondja ezt mert tudja, hogy zavar a magasságom.
- Ha ha. Csak azt mondom, hogy ti ketten alábecsülitek a Hiiragi klánt. Még egyszer mondom, ne legyetek meggondolatlanok. Egy pillanatra se. Végig résen kell lennünk. Hármunkat kivéve, ebben az iskolában senki sem hűséges a Birodalmi Holdhoz. Mindegyikük ellenség. Minden egyes diák.
Amit Guren mondott igaz. Ellenséges területen voltak. Az összes többi diáknak meg volt az erős támogatása a Hiiragiktól
Ez volt az első napjuk egy teljesen ellenség irányította iskolában.
Shigure és Sayuri feszültebbé váltak.
Talán végül észrevették hány szempár figyelte őket.Vagy hogy mennyi diák suttogott róluk a hátuk mögött.
- Mit csinálnak ezek itt...
- Nézd a címert az egyenruháikon. Az nem a Birodalmi Démonoké...
- Ezek azok a léhűtő Ichinosék. Emlékszel? Csak jótékonyságiból vették fel őket ide...
A suttogás futótűzként terjedt a diákok között.
Guren óvatosan felemelte a fejét.
Szinte érezte a rá szegeződő tekinteteket. Legalább száz szempár, tele leplezetlen gúnnyal és megvetéssel.
- Mind rajtunk nevetnek.- mondta Shigure.
- Lépj túl rajta.- mondta Guren.- Ne foglalkozz vele.
- De...
- Mondom ne foglalkozz vele. Amég itt vagyunk nem mutatjuk meg milyen erősek is vagyunk valójában. Nincs értelme a gyerekes viselkedésnek. Nem akarjuk megütni a bokánkat.
Guren a két követője felé fordult, felhúzta a szemöldökét és bizalmasan rájuk mosolygott.
Egyik lány sem tűnt túl boldognak az ötlettől, de Guren terve végig ez volt .
Titokban akarták tartani az erejüket amég abba az iskolába jártak.
Különösen a varázs technikákat amiket az Ichinose klán fejlesztett ki titokban és csak ők tudták használni. Guren nem akarta, hogy a Hiiragik bepillantsanak azokba.
- ...
PAFFTS
Valami hirtelen fejbe találta Gurent.
Egy műanyag kólás üveg volt. Valaki a fejéhez vágta. A teteje nyitva volt. Guren megfordult. A feje és a vállai a ragacsos kólában áztak.
- Guren-sama!- kiáltotta Sayuri.
- Te kígyó,- sziszegte Shigure és támadásra kész pózba állt.
Gure a lány vállára tette a kezét.
- Hagyd ezt rám.- mondta. Nem látta a lány arcát.
Helyette a kezét a saját fejéhez emelte, félénken mosolyogva úgy, hogy az összes diák láthassa.
- Áú~, basszus. Srácok, ez fájt.
A többi diák harsogó röhögésben tört ki. Mind a Hiiragi klán szövetségese volt.
- Most biztsos csak szivatsz!
- Hallod mekkora nyápic! Szerinted bőgni is fog?
- Mégis mire számítottál egy Ichinosetől?
Guren nem tudta ki dobta az üveget. Mondjuk nem is igazán érdekelte. Végül is, mind az ellenségei voltak. Minden egyes diák.
Ezúttal hagyta őket gúnyolódni és röhögni.
- Sayuri? Shigure? - hívta maga mellé a két követőjét.
-Igen?
-Tessék uram?
A hangjuk megingott. Ez nem volt fair. Azért voltak ott, hogy megvédjék Gurent. Ehelyett ő vált nevetség tárgyává.Nehéz volt nem elszomorodniuk.
Guren önmagát hibáztatta a lányok szomorúsága miatt. Ha erősebb lett volna, nem kellett volna így érezniük.
Ha Guren elég erő birtokában lett voln, hogy egyetlen ütéssel szétzúzza a Hiiragi klánt- ha az Ichinose klánnak elég ereje lett volna szembeszállni a Hiiragikkal- akkor nem kellett volna kitenniük magukat ennek az egésznek.
Újból Sayuri és Shigure felé fordult.
- Sajnálom. Tudom, nehéz lesz. De csak 3 évig. Kitartotok addig mellettem?
A lányok majdnem elsírták magukat. Ne adjátok meg nekik amit akarnak - gondolta Guren. Szerencsére mindketten felemelték a fejüket és büszkén Gurenhez léptek.
- Pe-Pe-Persze, Guren-sama. Csak azért élek, hogy szolgáljam-
Guren megpöckölte a lány homlokát.
- Ne ess túlzásokba.- mondta.
- D-D-De...
- ... ez igaz, azért élünk, hogy szolgáljunk. Ez nem fair- csatlakozott be Shigure is.- Ha használhatná a mágiáját megmutathatná nekik, uram. Mindenki szerint ön a tehetség aki ezer évente születik meg.
- Ezer évente, mi? Ki szerint?
- Az...az apám szerint.
- Samidare?
- Igen uram. Az összes többi klánvezető szerint is a Birodalmi Holdban. Azt mondják ön kapta azt a képességet amely ezerévente csak egyszer jön elő és azt, hogy az életük árán is megvédik magát-
Guren félbeszakította.
- Nem is tudtam, hogy így gondolnak rám.
- Pedig igen, uram.
- Ha legközelebb látod azokat az öreg szivarokat,
- Uram?
- Kérdezd már meg tőlük, hogy hogy lehetnék én az évezred legerősebbje, ha az Ichinose klán csak 500 éve létezik? Azok a szenilis öregek valószínűleg elfelejtették
hogyan kell számolni.
- Haha, lehet benne valami.- mondta Shigure. Egy kisebb mosoly jelent meg az arcán.
- Ha nem tévedek Shigure, az előbb mintha mosolyogtál volna.- nevetett Sayuri
Legalább mindkét lány lenyugodott egy kicsit. Guren mielőtt megfordult, egy utolsó komoly pillantást vetett rájuk. A legtöbb diák már elment. Az iskola már majdnem
elkezdődött.
Biztos rájöttek, hogy épp elég időt vesztegettek arra a nyápic Ichinosére.
Az egyetlenek akik ott maradtak az Guren - a rádobott kólától ázva - és a két követője voltak.
- Na lépjünk.- mondta.
- Guren- sama...- mondta Shigure.
-Hm?
- Mi vagyunk a testőrei. Nekünk kellene megvédenünk magát. De végül önnek kellett megvédenie minket. Sajnálom...
- Ne hülyéskedj. A vezető kötelessége, hogy megvédje a követőit.
- U-Uram!- mondta, majd elhallgatott.
Aztán Sayuri félbeszakította a pilannatot.
- Hé Shigure? Shigure? Tiszta vörös az arcod! Miért?
- Mi-mit beszélsz?!
- Aú! Aú! Shigure ne ütögess már!
Ez egy hosszú év lesz- gondolta Guren és megindult az iskola felé egy grimasszal az arcán
Az iskola már látható volt. Gyakorlatilag már az iskola területén voltak ahova közönséges emberek nem mehettek be.
Az út az iskola kapujánál végződött. Már valaki más is volt ott. Egy Gurennel
egyidős fiú lehetett.
Ritka, hófehér haja volt és ugyan azt az egyenruhát viselte, mint a többi
diák.
A szája sarkában egy vékony mosoly jelent meg. Semmi kétség, Gurent várta.
A fiú felemelte a kezét.
A jobb kezét.
Egy cetli volt az ujjhegyei közt. Guren azonnal felismerte. Egy fuda volt - egy papírtalizmán rajta egy ráírt varázsigével. A varázslat a Hiiragi mágia volt. A fuda hirtelen kigyulladt és eltűnt.
Egy szikrányi villám jelent meg a helyén.
Hihetetlenül gyors volt. Akárki is volt az a fiú, kétségtelenül értette a dolgát. Meglehet, hogy magának, a Hiiragi klánnak is a tagja volt.
- ... Ki tudom kerülni...
Azonnal felmérte a támadást.
- ...Sőt, még visszatámadni is tudok.
Guren agyán átszáguldottak az adatok. Arról, hogy merre mozogjon. Arról, hogy milyen pozícióba álljon. Mikor az összes tényezó a helyére állt...
... Guren cselekedett.
Rögtön azután, a tekintetét jobbra fordította, el a villámtól. Úgy tett, mintha nem is látta volna jönni a mágiát, teljesen a két követője felé fordult.
A villám belecsapott a hátába.
Guren egy kis hangot hallott, olyat mint mikor rálépnek egy ágra. Aztán az egész teste a levegőben végezte.
- Nggh!
Egy pillanatra minden elsötétült.
Mikor Guren látása ismét kitisztult, ráeszmélt, hogy a földön hever. Eltartott pár pillanatig mire újra mozogni tudott.
Sayuri és Shigure valamit kiáltottak. A hangjuk olyan messzetűnőnek hangzott. Guren kinyitotta a szemeit és szédülten bámult rájuk. Mind a két lánynak könnybe lábadt a szeme.
Ez azért veszélyes volt.
Veszélyes is volt. Nem azért mert eltalálták, hanem azért mert majdnem gondolkodás nélkül kikerülte a varázslatot. Guren majdnem felfedte a valódi erejét a másik fiúnak.
De elég jól kezelte a helyzetet? Vajon elhitette a támadójával, hogy túl lassú és gyenge ahhoz, hogy reagáljon?
- ...
Ami még fontosabb - gondolta Guren -ha ez igazi harc lett volna, képes lettem volna legyőzni őt?
Eközben Sayuri az ölében fektette Gurent.
- Guren-sama! Guren-sama!- szólongatta könnyei között.
- Sayuri? A melled az arcomon van...- mondta Guren.
- Aagh!
Eközben Shigure a kaput pásztázta. Védelmezően Guren elé állt.
- Bocsásson meg uram. Gyorsabbnak kellett volna lennem.
- Nem a te hibád.- mondta Guren. Direkt hagytam magam eltalálni.
- Micsoda?!
- Tudod honnan jött a támadás? Azonnal tudtál reagálni? Így úgy néz ki mintha erősebb lennél mint én. Ettől támadt egy ötletm. Szeretném ha úgy tennétek mintha egy használhatatlan nyápic lennék és szükségem lenne rátok, hogy megvédjetek.
- De...
Guren felült. Óvatosan fogta közben a fejét.
- Basszus, mi a fene történt?
Egy pillanatra Shigure összezavarodott, majd mereven a kapu felé
mutatott.
- Egy támadás, Guren-sama. Abból az irányból.- mondta.
Úgy hangzott mintha olvasta volna.
Addig nem fordult a kapu felé még Shigure oda nem mutatott.
A fiú még mindig ott állt. Egyenesn Gurent bámulta, ugyanazzal a vigyorral az arcán.
- Basszus...- suttogta Guren. Nem hinném, hogy bevette.
Mindenesetre, a fiú csak vállat vont és megfordult. Guren nézte ahogy elsétál az iskola
felé.
- Jobb ha mi is megyünk.- mondta
- De megsebesült...- mondta Sayuri.
- Ha?- Guren megérintette a homlokát. Vérzett egy kicsit. Kipróbálásként lenyalta a
kezéről a vért.
- Ha. Kóla íze van. Hozzon valaki egy váltásruhát.
- Máris jövök.- mondta Shigure.
- És derítsd ki, ki támadott meg.- tette hozzá Guren. - Tudni akarom ki ő. Erősnek tűnik. Vigyáznunk kell vele.
- Igenis, uram!
Shigure bólintott és elindult az iskolával ellentétes irányba.
- Rendben, akkor menjünk, kezdjük az órát.- mondta Guren.
Sayuri még mindig félénken nézett rá.
- S-S-Sajnálom, uram. Nem voltam valami nagy segítség.
- Azzal bőven eleget segítesz, hogy itt vagy.
- ...
- Emlékezz, ellenséges terülten vagyunk. Nem hoztalak volna el, ha nem bíznék benned mint szövetséges. Szóval ne vágj ilyen arcot, oké?
Sayuri zavarba jött.
- Ö-Öh... A-A-Az életem az öné Guren-sama.
- Ahh, mondtam már, hogy ne ess túlzásokba.
- Augh!
Guren Sayuri aggodalmaskodásán nevetett. Elindultak az iskola felé.
- Rendben, induljunk, van egy olyan érzésem, hogy ez egy érdekes
tanév lesz.
És így, Ichinose Guren, 15 évesen, megkezdte első napját, mint ígéretes közép iskolás diák.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése